Fehérlófia

Az első délvidéki baranta csapat

Bácskossuthfalva
(Délvidék)

MENÜ

A Barantáról Fehérló fia

 

 

Mottónk:

"Valóban olyan életforma ez, melyben a közösség az első és a legfőbb személy, s lelkében változatlan, csupán az atyák és a fiak cserélik egymást..."

/Tamási Áron/

A Baranta szó jelentése: harcra, hadjáratra való felkészülés, de néhol jelenti magát a harcot; magyar nyelvterületen elsősorban Zala és Somogy megyében maradt fenn a szó használata. Közép-ázsiai népeknél is ismeretes, ott inkább zsákmányszerző hadjáratot jelent.

Szűkebb értelemben a Baranta a IX. század és a XX. század között élt magyarság harci kiképzési formáira épülő fegyveres- és pusztakezes harcművészeti irányzat. Jelentős szerep jut a Kárpát-medencei mozgásanyag mellett a feltételezett vándorlási területeken alkalmazott harci eljárások, a hasonló életmódközösségeket felépített népek (szkíták, hunok, avarok, türkök, onugorok, kazakok) harci és kiképzési kultúrájának is.

A Barantában három kiemelkedő időszakot különböztetünk meg: 1. A vándorló állam időszaka, 2.  Az Árpádok időszaka, 3. A végváriak időszaka.

A XVI. század elejétől megindul a magyar kultúra kettéválása. Ettől az időszaktól fogva a népi kultúra őrzi csak tovább a magyar sajátosságokat. A nemesi kultúra (a harci kultúrát, mozgásos kultúrát is beleértve) egyre inkább nyugati jelleget ölt. Az ezt követő időszakokban már egyre inkább a társadalom perifériájára sodródik a harci jellegű tudásanyag.

A Baranta nem egy, vagy több „mester” alkotása, hanem a magyar nép, mint kultúrkör összegzett tudásanyagának /életmód, közösségépítés, taktikai modell, technikai alapbázis, személyiségfejlesztési elv, filozófia/ tükröződése a sajátos harci testkultúrában. Az ország különböző területén működő csapatok egyik fontos feladata a helytörténet és a néprajz pontos megismerése, ezen belül pedig a magyar testkultúra még rejtett elemeinek összegyűjtése.

 

Egy barantázó magyarul él, gondolkodik, harcol, táncol, énekel. A legfontosabb feladata, hogy a lehető legalaposabban megismerje és magáévá tegye azt a kultúrát, amely az általa megtanult harci értékeket kifejlesztette. Egy barantázó nem valami ellen, hanem valamiért harcol. A magyar észjárás megismerése biztosítja az értékek mentén történő haladást és a megfelelő önvizsgálatot.

 

A Baranta harcművészet. Harcművészetekkel csak az foglalkozik eredményesen, aki életmódszerűen éli meg annak minden tartalmát. A Baranta segít életmódszerűen magyarul élni.

Kialakulásának története:

A magyar harcművészet újjáélesztésére több kísérlet is történt. A két világháború alatt magyar katonatisztek állították össze az első komoly anyagot, amellyel a legénység harci képzettségét és nemzeti hagyományokhoz való ragaszkodását akarták előmozdítani. A kutatások eredményeinek néhány eleme a korabeli harci szabályzatokban is megjelent.

 

Az 1960-as években szintén több próbálkozás történt az egységes mozgásanyag és harci szemlélet kialakítására, de a távol-keleti irányzatok előretörésével és népszerűségével ez a törekvés nem tudta felvenni a harcot.

A 80-as években egyes műhelyekben komoly kutatómunka alakult ki a szerves magyar kultúra kutatását illetően. Ennek hatására kezdte el 1991-ben az első anyagokat összegyűjteni Vukics Ferenc, akit gyermekkori élményei motiváltak /kisgyermekként Somogyi József /Pat-Fazekasdencs/ csordástól botforgató, botvívó gyakorlatokat és néhány pásztor pusztakezes eljárást sajátított el/.

1993-1997 között az akkori Kossuth Lajos Katonai Főiskolán lefektették a harcművészeti stílus gyalogos alkalmazásainak alapjait. Kelemen Zsolt hasonló módon kezdte meg a lovas harci alkalmazások, a lovasharc elméleti és gyakorlati kérdéseinek kutatását. A két kutatási oldal Szentendrén találkozott és kezdte meg közös működését.

 

A Baranta ma:

A Baranta Magyarország leggyorsabban fejlődő harcművészeti irányzata. Jelenleg 73 helyszínen kb. 2500 fő gyakorolja a régi magyar történelmi harci testkultúrából táplálkozó technikákat. Egyre több településen indítanak Baranta egyesületeket, amelyek a helyi ifjúság mellett az ott élő korosztályok mindegyikével foglalkoznak. A Baranta egyik fontos ismérve, hogy gyakorlása nem képzelhető el Baranta közössége nélkül

Az önálló magyar harcművészeti irányzat a magyar harci testkultúra megmaradt és megőrzött elemeinek rendszerbe foglalását és továbbfejlesztését tűzte ki célul. Az anyag gyűjtése, rendszerezése, a kiképzésbe való beillesztése jelenleg is folyik. Jelenleg közel ezer tradicionális technikai megoldás alkotja a Baranta alapvázát. A különböző fogások, eljárások mintegy 60 %-a más harcművészetekben nem fordul elő, vagy feledésbe merült.

A Barantát ezen elemek léte, sokrétűsége, a történeti magyar gondolkodásmódból származtatott életfilozófiája teszi igazán izgalmas, egyedülálló szellemi, lelki és fizikai alkotássá.

 

A Baranta fegyverei

- rövid bot /90-100 cm hosszú keményfa bot/

- fustély /110-130 cm hosszú keményfa bot/

- hosszú bot /170-190 cm hosszú keményfa bot/

- kámfák /kettő, 60 cm hosszú keményfa rövid bot/

- marokfa /20-30 cm hosszú tompa keményfa bot/

- cüvek /20-30 cm hosszú hegyezett keményfa bot/

- ágas /60-160 cm hosszú, párban, vagy egyedül használt 20-30 cm-es kettős villában végződő keményfa bot/

- karikás ostor /több tájegységi változatban/

- fokos /több tájegységi változatban/

- íj /Baranta íj ill. több történelmi kor változatai/

- kard /több történelmi kor változatai/

- szablya /több történelmi kor változatai/

- bárdok és harci balták

- buzogányok és harci csákányok

- kés, tőr

- kelevéz

- gerely

- lándzsa

- kopja

- csatakereszt, csatacsillag, hajítóbárd, libucütő, hajítófa

- hadaró /két, különböző hosszúságú , bőrrel, lánccal rögzített keményfa bot/

- villa

- bog /csomózott vagy hurkolt kb. 130 cm hosszú kötél vagy szíj/

- pányva /6-14 m hosszúságú kötél vagy szíj/

- parittya

Az edzések segédeszközei:

-fekete vászon Baranta nadrág

-Baranta öv és gyakorló póló ill. Baranta felső

-350 N fejvéd és torokvédő

-500 N fejvéd és torokvédő

-mellvédő /nőknek/

-gyakorló szablya

-gyakorló kard

-gyakorló lándzsa

-íjász párbaj íjak

-íjász párbaj nyílvesszők


-gyakorló libucütő

 

A barantázó más emberré válik

A Baranta szerteágazó ismereteinél és ősi gyökereinél fogva alkalmas arra, hogy újralapozza a magyar kultúra szétzilált közösségi környezetét és szellemi mozgatórugóját. A mozgásos kultúrában és szellemi erejében ránk hagyományozott örökségénél fogva a legrégibb harcművészetek közé tartozik. Miután művelőinek /magyaroknak/ a kreativitása és a testi mozgásokra való genetikai alkalmassága adott, így csak rajtuk múlik, hogy milyen színvonalra emelik. Összetettsége miatt alkalmas arra, hogy a világot, az embert és a harcot tudatosan szemlélő személyiséget építsen ki. Gondolatisága az ember és a természet legrégibb együttélő és együttműködő közössége felé mutat, megelőz minden más „művileg” kreált filozófiát és dogmát. A régi magyar gondolkodás folytán újra tudjuk tanulni, hogy a lehető legegyszerűbb meglátni a jót és a rosszat. A harcművészet életformát követel. A baranta megtanít életmódszerűen magyarul élni. „Beszélő emberként”, „emberként” élni, mint ahogy a magyar szó jelentése is mutatja. Egy Barantával foglakozó embernek hinnie kell abban, hogy a „régiek” látják az ő munkáját, a belefektetett energiát és „megelégedéssel” tölti el őket, hogy „látják” önmaguk továbbélését. A barantázónak is fel kell nőnie a Barantához. Ez nem hiba, csupán állapot. Senki sem válik tökéletessé, de szándék lehet tökéletes Történelmi. Az élet túl értékes ahhoz, hogy a ”semmivel” töltsük el. Hogy kell élni? Ahogy a dal is mondja:

„Hogy, ha „megérkezel” csodáljon ősöd, s fogadjon el….”

 

 

Baranta himnusz (Palóc himnusz vagy Felvidéki himnusz)


Isten áldja meg a magyart,
tartson neve míg a Föld tart.
Paradicsom hazájában,
éljen örök boldogságban,
éljen örök boldogságban.


Töltse békében napjait,
egyezve lássa fiait,
tatár,török s más ellenség,
Minket meg ne rendíthessék,
minket meg ne rendíthessék.


Isten áldja meg a magyart,
tartson neve míg a Föld tart.
Isten áldjon meg bennünket,
minden igaz magyar embert,
minden igaz magyar embert.

Hírek

  • V.Balassi kupa
    2012-02-03 01:10:49

    Bácskossuthfalva-Topolya – Délvidék
    Topolyai Mezőgazdasági Középiskola

    Szervező: Fehérlófia Baranta Délvidék

    +381 24 741 426 

    bacskossuthfalva@stcable.net 

    Az elektronikus úton érkező nevezések határideje: 2012.02.15.
    Cím: Fehérlófia Baranta, 24340 Stara Moravica, Táncsics Mihály u. 1., Szerbia
    Nevezni lehet az alábbi elektronikus címekre:
    Móricz Árpád bacskossuthfalva@stcable.net Tel: +381-24-741-426
    Sétáló Kitti s.kittita@freemail.hu +381-69-667-144

     

    A nevezési díj:
    A verseny nevezési díja 2 euró – amit a helyszínen kell befizetni.
    A nem versenyző résztvevők számára a részvételi díj 1 euró, amely feljogosítja az
    ebéd fogyasztására

     

    További részletek : https://www.facebook.com/events/223236301094109/

Asztali nézet